Szecesszió

Csók István: Züzü a kakassal:

Züzü-sorozat egyik darabja. Csók életművének egyik legszínesebb és legbensőségesebb része. Züzü játékzongora előtt ülve a mellette levő színes keleti szőnyeggel letakart asztalon álló Coco, a nagy kokin-kínai kakas felé fordul (KELETI KULTÚRA). Színelrendezése, síkszerűsége dekoratív hatású, melyet a háttér nagy virágos szőnyege is fokoz. A festményt a magyar népművészet dekoratív színvilága is inspirált.

Richard Wagner - Ride of the Valkyries

Wagner zenéjének egyik alapvető jellemzője a vezérmotívum-technika.

A vezérmotívum egy központi motívum, amely változatlanul vagy variálva többször visszatér a mű folyamán. Ő vezette be a Gesamtkunstwerk fogalmát, ami azt jelenti, hogy a zenedrámában a költői szöveg és színpadi cselekményt a zene egészíti ki, ezzel alkotnak egy egészet. Ilyen zenedráma A Walkür is, ami A Nibelung gyűrűje tetralógia második darabja.

ZENE

‎Ady Endre‎: Héja-nász az avaron:

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,

Vijjogva, sírva, kergetőzve,

Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,

Csattognak az új héja-szárnyak,

Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,

Valahol az Őszben megállunk,

Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:

Egymás husába beletépünk

S lehullunk az őszi avaron.

A szecesszió két alapmotívuma, a halál és az erotika fűződik egybe. A szerelmesek jelképe: a ragadozó héjapár. Útjuk a Nyárból az Őszbe tart: az életből a halálba. S ez az út egyre gyorsul; a mozgást jelentő igék cselekvésének fokozása: útra kelünk - megyünk - szállunk - űzve szállunk. A gyorsuló rohanás vége a halál, a pusztulás. Jelen van a költeményben a céltalanság, hiábavalóság megsejtésével szemben az emberség, a jóság fájdalmat oldó érzése is.

Auguste Rodin: Gondolkodó:

Gondolkodó, valószínűleg a leghíresebb Rodin alkotás. A Pokol kapuja oromzatára tervezte, és a művéről elmélkedő Dantét ábrázolja. A művész az alak minden izomzatát ennek a koncentrációnak a megjelenítése érdekében formázza meg, olyannyira, hogy a gondolkodás érzékelhetővé, szinte tapinthatóvá válik.

Iparművészeti múzeum

1893-tól 1897-ig épült szecessziós stílusban, amely a kor egy meghatározó stílusa. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült. Az épület tetejét Zsolnay kerámia cserepek borítják. A kiállított tárgyak között is található szecessziós gyűjtemény: az üveg és kerámia kollekció. A magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb és legjellegzetesebb épületének tartják. Az épületbelsőt Reissmann Károly Miksa színes, ornamentikus festéssel díszítette, ezt azonban az 1920-as évek végén lemeszelték. A keleties formák, valamint a keleti művészetekre jellemző vörös és sárga szín használata egyaránt a keleti ihletésre utalnak. A szecessziónak jellegzetessége még a szabálytalan formák és hullámos vonalak használata, amelyet megfigyelhetünk az épület belső tereinek kialakításában. Az aula feletti eredeti színes, festett üvegtető megsemmisült, ma helyén üvegtető található.